Azért megyek színházba, hogy lássam magam a színpadon (egyetlen személybe visszahelyezve vagy egy megtöbbszörözött személyben, a mese formájában), mégpedig olyannak, amilyennek nem tudnám – vagy nem merném – látni vagy álmodni, de amilyennek mégis tudom magam.

Jean Genet

Bűn és bűnhődés, szabadság és szolgaság, nő és férfi, gyűlölet és szeretet, az én és énkék közt dúló örök, véget nem érő harc, küzdelem. Fantáziavilág a fantáziavilágról.
Köszönjük Genet-nek, George Michaelnek és Christina Aguileranak, hogy megihlették ezt a játékot!