Jó estét. – Tessék? – Jó estét. – Jó estét. – Foglalt ez a hely? – Nem. – Nem bánod, ha… – Ha? – Leülök. – Ja! Oké, ülj… nem… – Van egy üveg borom. – Aha. – Kéne valaki, aki segít meginni… Dosztojevszkij? – Igen. Szereted? – Nem. Hogy hívnak? – Bob. – Volna kedved alaposan berúgni velem, Bob? Úgy istenesen. Annyira, hogy elfelejtsük, kik vagyunk és honnan jöttünk, és aztán vadul és gátlástalanul szeretkezni? Nem számít, jó lesz-e vagy sem, mert egyikünk sem fog rá emlékezni, ráadásul nem vagy az esetem, szóval semmi esély nincsen rá, hogy bármikor újra találkozzunk. Hmm? Bob. Mit mondasz?